Hát, a végére értem. A mai olyan nyugodtabb nap volt. Mondjuk, volt is mit megemészteni, nagyon intenzívre sikeredtek a megelőzők. Nem mondom, hogy minden összeállt már a fejemben, nyilván lesz még mit átgondolni, de megpróbálok minél többet magammal vinni a hétköznapokra a vízről.
Csak egy kis adalék a végére: Győrnél még nagyon időben voltam. Aztán a Rábca-torkolatig nagyon erős volt a sodrás, nehezen haladtam. A Rábcán már látszott, hogy baj lesz az esti 6-os misével Lébényben, úgy 10 kilométert meghajtottam. Aztán, mikor a sokadik hosszú egyenest követő kanyarban még mindig nem tűnt fel a sövényházi híd és ránéztem az órára, elengedtem a dolgot. Utálok késni, de ez már nem jöhet össze.
Végül háromnegyed hétre értem Lébénybe, a templomhoz. A családom várt, kiderült, a mise nem is hatkor kezdődött, hanem ötkor... azért még be tudtam menni a templomba.
Hát, ez a zarándoklat így ért véget. Szép volt minden pillanata.