És akkor egy kép a miséről is a szőlőhegyen:
vízi zarándoklat
Márpedig a hód velünk van!
Mellesleg megnyitottuk a 2019-es szezont.
Nagyböjt kívül és belül – Harminc kérdés és válasz segít a készületben
Füzes Ádámmal - a Magyar Kurír cikke
http://www.magyarkurir.hu/hirek/nagybojt-kivul-es-belul-harminc-kerdes-es-valasz-segit-keszuletben-20190305111126?fbclid=IwAR3M_9gVsvvJ4MKB5uvmaKAvPNSB7ue1ABYTqHq1q2NhcOYfwBT4PRejhHc
(fénykép forrása: Magyar Kurír)
ZarándokKör: A Camino szimbolikája
Budapest, Párbeszéd Háza, Horánszky u. 20.
Vendégünk, előadónk Dukát Csilla a Szt. Jakab Baráti Körből.
Lélek-Jelen-Lét
Zarándoklat a Camino szimbólumai mentén
A februári ZarándokKörben Dukát Csilla vezetésével egy jelképes zarándokútra indulunk,
amelynek során a Camino de Santiago zarándokutat kísérő, díszítő szakrális jelekkel,
szimbólumokkal ismerkedünk. A Pireneusoktól az óceánig, a sárga kagylótól a legendákig
sok érdekes jel és azok egyetemes vagy saját életünkre vonatkozó jelentése szóba kerül majd.
Tervek, 2019
Szt. Jakab, 1 Úton, Pálos 70
Úgy tűnik, összeáll a három, 2019-es vízi zarándoklat terve. Csatlakozókat, érdeklődőket a jövőben is nyitott szívvel várunk, a programból látszani fog, hogy bármilyen felkészültségű zarándokok találnak teljesíthető utat. Az alábbiakban időrendben következnek a részletek, másképpen nem is lehetne rangsorolni ezeket az eseményeket.
1. Szent Jakab Út: 2019.07.24-28. A klasszikus ötnapos felosztásban vágunk neki, ahogy már egyszer, 2017-ben megtettük. (Sajnálatos módon, a 2018-as kimaradt, annál jobban várjuk az ideit!) Ez a legnehezebb vízi zarándoklatunk, Budapestről fel a Dunán, majd a Mosoni-Dunán, végül a Rábcán. (Na jó, a Rábcán csak földrajzi értelemben kell felfelé evezni, gyakorlatilag állóvíz.) A napi etapok 27 és 46 folyamkilométer között váltakoznak, éjszakázás sátorban. Ahol van lehetőség a vízhez közel, ott meleg ételt eszük, ahol nem, ott marad a konzerv... Idén kivételesen nem Szent Jakab napján szeretnénk Lébénybe érni, hanem az azt követő vasárnapon, az eddigi résztvevők számosságából kiindulva, ez aligha fog komoly ellenkezésbe torkollni...
2. 1 Úton Nemzetközi Zarándoknap: 2019.08.24. Szintén klasszikus, ez volt 2018-ban "A" zarándoklat. Viccen kívül, Zolival, Tamással, Dáviddal és az Édesanyámmal valóban vidám, szép nap volt. Úgyhogy idén sem hagyjuk ki, remélhetőleg legalább a tavalyi legénység tiszteletét teszi! Bátran ajánlható bárkinek: egy kényelmes, szép lecsorgás Karváról Esztergomba, a Zarándoknap kiemelt vízi szakaszán. Mindössze 23 kilométer, az is folyásirányban. Kajak, kenu, minden más felszerelés kölcsönözhető!
3. Pálos 70: 2019.10.05-06. Az újdonság, a Viator Egyesülethez történt csatlakozás hozadéka. A vízi szakasz már tavaly meg volt hirdetve, de mi lennénk az elsők, akik végigjárják. Indulás a Sziklatemplom elől, Dunabogdányban - tekintettel a hűvösebb éjszakákra - egy vízparti panzióban éjszakáznánk, másnap érkezés Szobra. A zarándoklat úgy lenne gömbölyű, ha még fel is tudnánk vontatni a hajókat a márianosztrai kegytempom elé (természetesen élőerővel, hogy az ökológiai lábnyomunk ne legyen nagyobb, mint a papucsunk), ez még némi terepfelmérést igényel. Közepes felkészültségű vízenjáróknak jó szívvel ajánlható, 39 és 23 kilométeres napokkal.
Balázsolás
Balatoncsicsó, Szt. Balázs-hegy, 2019.02.02.
BALÁZSOLÁS
Szépen könyörgök, segíts rajtam, Szent Balázs!
Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
s úgy néztem a gyertyák közül,
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
Tél közepén, Balázs-napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
aki hozzád imádkozott
fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az
oltár előtt, kegyes szokás
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én
s ő se jól értett. De azért
te meghallgattad és megóvtad gyermeki
életem a fojtogató
torokgyíktól, s a veszedelmes mandulák
lobjaitól, hogy fölnövén
félszáz évet megérjek, háladatlanul,
nem is gondolva tereád.
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is,
segíts, Sebasta püspöke!
Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag,
hátra se nézünk, elfutunk
a zajló úton, eleresztve kezetek,
magasabb szellemek - de ti
csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt.
Nem sért ha semmibe veszünk
s aztán a bajban újra visszaszaladunk
hozzátok, mint hozzád ma én
reszkető szívvel... Mosolyogj rajtam, Balázs!
ki mint a szepegő kamasz,
térdeplek itt együgyű oltárod kövén -
mosolyogj rajtam, csak segíts!
Mert orv betegség öldös íme engemet
és fojtogatja torkomat,
gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm
zihál, s mint aki hegyre hág,
mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel,
kifulva, akként élek én
örökös lihegésben. S már az orvosok
kése fenyeget, rossz nyakam
fölvágni, melyet hajdan olyan megadón
hajtottam gyetyáid közé,
mintha sejtettem volna már... Segíts, Balázs!
Hisz a te szent gégédet is
kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány
kivégzett: tudhatod, mi az!
Te ismered a penge élét, vér izét,
a megfeszített perceket,
a szakadt légcső görcseit, s a fulladás
csatáját és rémületét.
Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
okos felnőtt! Te jól tudod,
mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokall
még az Isten jósága sem,
s mit ér az élet... S talán azt is, hogy nem is
olyan nagy dolog a halál.
Gyermekkoromban két fehér
gyertyát tettek keresztbe gyenge nyakamon
s úgy néztem a gyertyák közül,
mint két ág közt kinéző ijedt őzike.
Tél közepén, Balázs-napon
szemem pislogva csüggött az öreg papon,
aki hozzád imádkozott
fölém hajolva, ahogy ott térdeltem az
oltár előtt, kegyes szokás
szerint, s diákul dünnyögve, amit sem én
s ő se jól értett. De azért
te meghallgattad és megóvtad gyermeki
életem a fojtogató
torokgyíktól, s a veszedelmes mandulák
lobjaitól, hogy fölnövén
félszáz évet megérjek, háladatlanul,
nem is gondolva tereád.
Óh ne bánd csúf gondatlanságom, védj ma is,
segíts, Sebasta püspöke!
Lásd, így élünk mi, gyermek módra, balgatag,
hátra se nézünk, elfutunk
a zajló úton, eleresztve kezetek,
magasabb szellemek - de ti
csak mosolyogtok, okos felnőttek gyanánt.
Nem sért ha semmibe veszünk
s aztán a bajban újra visszaszaladunk
hozzátok, mint hozzád ma én
reszkető szívvel... Mosolyogj rajtam, Balázs!
ki mint a szepegő kamasz,
térdeplek itt együgyű oltárod kövén -
mosolyogj rajtam, csak segíts!
Mert orv betegség öldös íme engemet
és fojtogatja torkomat,
gégém szűkül, levegőm egyre fogy, tüdőm
zihál, s mint aki hegyre hág,
mind nehezebben kúszva, vagy terhet cipel,
kifulva, akként élek én
örökös lihegésben. S már az orvosok
kése fenyeget, rossz nyakam
fölvágni, melyet hajdan olyan megadón
hajtottam gyetyáid közé,
mintha sejtettem volna már... Segíts, Balázs!
Hisz a te szent gégédet is
kések nyiszálták, mikor a gonosz pogány
kivégzett: tudhatod, mi az!
Te ismered a penge élét, vér izét,
a megfeszített perceket,
a szakadt légcső görcseit, s a fulladás
csatáját és rémületét.
Segíts! Te már mindent tudsz, túl vagy mindenen,
okos felnőtt! Te jól tudod,
mennyi kínt bír az ember, mennyit nem sokall
még az Isten jósága sem,
s mit ér az élet... S talán azt is, hogy nem is
olyan nagy dolog a halál.
(1937)
Zátony
Január 18-án, a Helemba sziget alatti zátonyra futott egy román uszály. Tegnap, Esztergomból jövet megálltam, és készítettem róla egy fotót. Valamiféle motor járt rajta, gondolom, a legénység próbált fűteni. Utána olvasva kiderült, legalább 300 cm-es vízállás lenne szükséges ahhoz, hogy elszabaduljanak. Addig nincs mit tenni, várnak a soruk jobbra fordulására. És elviselik, hogy minden arra járó hajóról megcsodálják őket. Mert azért ez nem mindennapi látvány. A partról fotózókat gondolom, nem látják.
Igen, ez előfordul a vízi emberrel (is). Hogy valamilyen okból, vagy csak egyszerűen irányt vesztve, zátonyra fut. És már csak akkor veszi észre, amikor megtörtént a baj, és szembesülni kell a károkkal. Aztán van, hogy valaki tud segíteni, de olyan is előfordul, hogy nem. Ilyenkor nincs más hátra, mint várni a nagyvizet. Ami szinte észrevétlenül, óvatosan, ismét irányba állítja vízen járót, és útjára engedi. Addig meg ülünk, még ha ciki is, és megpróbálunk nem megfagyni.
Mert a nagyvíz előbb-utóbb, törvényszerűen megérkezik.
A Viator Egyesület
... avagy szép magyarsággal: professzionalizálódunk!
Főiskolás társam, Molnár András József révén az a megtiszteltetés ért, hogy részt vehetek a Viator Egyesület munkájában. Minden kihívás pozitív izgalmat jelent: milyen jót fog hozni az életembe? És egyúttal egy kis félelmet is: meg fogok felelni? Nyilván azon leszek, hogy jól süljön el a dolog...
Mindenesetre, jól indul: megismertem jópár vidám, elkötelezett, úton lévő embert. Nem elhanyagolható zarándokmúlttal rendelkeznek és fel tudnak mutatni jópár sikeres projektet. Szóval, lesz kitől tanulni. Azt remélem, hogy ebben a közegben a vízi zarándoklatoknak is reális esélyük van arra, hogy kilpjenek a one-man-show kategóriából. Egyelőre ezek a célkitűzések, úgy gondolom, hamarosan jöhet egy terv az idei szezonra!
Eddig csak beestél Karácsonyra, idén viszont meg szeretnél érkezni?
... akkor szeretettel ajánlom Alphás társam, Király Eszter kis alkalmazását! Eszter egy ízig-vérig modern, tehetséges, laza nagyvárosi lány, szerintem az ötletei bárkinél működni fognak.
Úgyhogy, idén végre érkezz meg!
